KulturSzalon

 

                                                                                                                                
Várunk minden vállalkozó szellemű, játékos kedvű színházrajongót, aki szívesen részt venne egy 3 nap alatt készülő különleges utcaszínházi performanszban, amely a Monty Python csoport legendás Gyalog galopp című filmjének motívumaira épül majd és csak egyetlen egyszer lesz látható!
                                                                                                                                
Első (és utolsó) előadás: augusztus 27-én, hétfőn 18 órakor a Városalapítók szobránál!
Előtte augusztus 25-26-27-én egész nap próba és közös játék.
                                                                                                                                
FIGYELEM! JELENTKEZZ MINÉL ELŐBB!
(info@vidorfest.hu – rövid bemutatkozással és fényképpel)
                                                                                                                                
Előny, ha zenélni vagy beat-boxolni tudsz, s az sem árt, ha a szövegtanulás sem áll Tőled távol! Korlátozott számú szerep! Csak 19 jelentkezőből lesz résztvevő!
                                                                                                                               

A 20. szereplő, maga Arthur király: Cserna Antal színművész. Az egészet megrendezi, a csapatot összekovácsolja és a helyzetet dramatizálja: Szalay Kriszta színművész.

 

 

 

 

 

 

 

ÍRÓPORTRÉK
A kortárs magyar fotóművészet egyik jelentős alakja Burger Barna, aki a portré fotózás műfajában egyenesen a legkiválóbbak közé tartozik. Rendkívüli érzékenység és esztétikai minőség, a megörökített személy egyéniségére való különlegesen finom ráhangolódás jellemzi képeit, amelyek szuggesztíven jelenítik meg alanyuk sajátosan egyedi világát. Több nagy sikerű albumot készített eddigi pályája során, közülük is kiemelkedik a kortárs magyar írókat bemutató sorozata, amelyet olyan rangos irodalmi világesemények látogatói is megismerhettek már, mint a Frankfurti és a Lipcsei Könyvvásár. Ezekből s az azóta készült, legújabb, kötetben eddig még meg nem jelent portrékból láthatnak most egy exkluzív válogatást a VIDOR Fesztivál nézői.

Megnyitó: augusztus 25., szombat 11.00
A kiállítást megnyitja Kőrösi Zoltán író és Burger Barna fotóművész.

BURGER BARNA
1965-ben születtem, Óbudán nőttem fel, és az Árpád Gimnáziumban tett érettségi után a Práter utcai fényképész iskolát végeztem el.
A kezdetektől egészen a mai napig szabadúszó fotográfusként dolgozom.
Könyvek nélkül nem tudnám elképzelni a világot.
Ezért fontosnak tartom, hogy képek segítségével, könyvekben meséljem el azt, amit a világból látok, érzek vagy gondolok.

Könyvek, kiállítások...

 

Tornyai János és az „alföldi iskola” művészei az Antal–Lusztig Gyűjteményben

Tornyai János festőművész 1936. szeptember 20-án Budapesten elhunyt.
Halálát követően tisztázni kívánták a művész művészi hagyatékát, melynek során a több végrendeletben megjelölt végrendeleti örökösök azzal szembesültek, hogy a hagyaték eltűnt.
Tornyai János úgy halt meg, hogy nem alkotott?
Néhány évtizeddel ezelőtt Budapesten a Horánszky utcában – a művész egykori műtermében – felújítási munkálatokat végeztek.
Ennek során a padlódeszkák felszedése alkalmával a párnafák között több mint ezer Tornyai festményt találtak egykorú feljegyzésekkel, naplókkal, kitüntetésekkel együtt.
Tornyai feltámadt!
Előkerült a hagyaték, a művészt újra felfedezték, az ország több helyén bemutatva a leletet.

Mostani kiállításunkon az Antal–Lusztig Gyűjtemény Tornyai anyaga kerül bemutatásra, melynek valamennyi darabja abból a leletből származik, mely évtizedeken keresztül a padló alatt szunnyadt.
Kiegészítésként, de művészi kvalitásában azonos rangúként mutatjuk be az alföldi festészet további két rendkívül jelentős alkotójának az Antal-Lusztig Gyűjteményben szereplő munkáit, így Koszta József festményeit és Rudnay Gyula alkotásait.
Mindhárom művész a két háború közti magyar festészet „alföldi iskola” gyűjtőnév alatt tudatosult művészcsoportjának alkotója volt.
Iskolateremtő mesterek a magyar impresszionista és posztimpresszionista festészet halhatatlan alkotói.

Megnyitó: augusztus 25., szombat 14.00
A kiállítást megnyitja Dr. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere és Dr. Antal Péter műgyűjtő, az Antal–Lusztig Gyűjtemény tulajdonosa.
 

TORNYAI JÁNOS

festő
(Hódmezővásárhely, 1869. január 18. –
Budapest, 1936. szeptember 20.)

A Mintarajziskolában 1886–89-ben Székely Bertalan, Lotz Károly és Greguss János tanítványa volt. 1892–94-ig Bécsben katona, majd szülővárosa ösztöndíjával 1894–96 között Párizsban, a Julian Akadémián tanult. Párizsban ismerkedett meg Munkácsyval, aki művészetének népi érdeklődésével és magyaros színezetével egész életére szóló benyomást gyakorolt rá. Egy nagyobb olasz-, illetve németországi tanulmányutat követően szülővárosában telepedett le, s barátai, Pásztor János, Endre Béla, Rudnay Gyula és a néprajzkutató Kiss Lajos társaságában kiterjedt művészetszervező tevékenységet fejtett ki. Egyesületük, az Alföldi Művészek Társasága Jövendő címmel folyóiratot indított, kiállításokat rendezett, s a népművészeti értékek védelmében létrehozta a Majolika és Agyagipari Telepet, ill. megvetette a városi múzeum alapjait. Festőként tudatosan a festészet nemzeti jellegének továbbfejlesztését, és az alföldi parasztság életének őszinte ábrázolását tűzte ki céljául, jóllehet, első munkái (Népoktatás a tanyán, 1896, magántulajdon; Szitáló lány, 1900 k., Magyar Nemzeti Galéria) még nem lépték túl a jelenetező életképfestés kereteit. Érett korszaka az 1904-ben festett Juss-sal (Magyar Nemzeti Galéria) indult, amellyel elnyerte a Ráth György-díjat. A kép, amelynek problematikája még három évtizedig foglalkoztatta, a magyar falu drámájának megrázó erejű láttatása, szenvedélyes előadásmóddal párosuló szociális mondandója jól példázza ~ éleslátását és elkötelezettségét a parasztság sorsproblémái iránt. A különböző Juss-variációk során kimunkált expresszív hangütés jellemzi újabb, immár drámai sűrítésű életképeit, amelyekből többet megvett a Magyar Nemzeti Galéria (Menyecske a műteremben, 1904; Édesanyám a szobájában, 1905; Csizmahúzás, 1906). Kuruc tárgyú történelmi képeit (Rákóczi Rodostóban, 1904, Magyar Nemzeti Galéria; Nagy Bercsényi Miklós, 1908, Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum) az egyszerű, monumentális megfogalmazás és a szimbólummá nemesedő jellemrajz emeli ki a 20. század elejének szokványos történelmi kompozíciói közül. 1910-ben, párhuzamosan mártélyi házépítésével, új téma jelent meg festészetében: az alföldi táj. Tájértelmezésében a lírai hang dominál, így a mondanivaló fő hordozója a színvilág, amely egyszersmind az érzelmi viharok megjelenítője is (Gémeskút; Bús magyar sors; Alföldi tanya, 1910, Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum). 1919-ben a közöny és a meg nem értés miatt Vásárhelyről Pestre költözött, itt azonban, bár az UME és a KUT is a tagjául választotta, nem találta a helyét. Majd egy évtizednyi hallgatás után 1928–29-ben Baján dolgozott, 1933–34-ben pedig a nyári és az őszi hónapokat a szentendrei művésztelepen töltötte. A bajai és szentendrei tartózkodás új korszakot nyitott művészetében: a társadalmi témák helyett sajátos festői kérdések, a napsütötte park, a műterembe beeső fények reflexeinek megragadása, derűs hangulatú enteriőrök, csendéletek foglalkoztatták (Virágcsendélet, 1930; Szobabelső; Szentendrei park, 1934). Életének utolsó éveit a megérdemelt siker határozta meg: 1927-ben Jankó János-díjat, 1928-ban Vaszary-díjat, 1929-ben Barcelonában aranyérmet kapott, 1933-ban elnyerte az állami kis aranyérmet, 1934-ben a Szinyei Társaság nagydíját. Ötvenéves festői jubileumát megünnepelte szülővárosa, tiszteletére Tornyai Társaságot alapítottak, és életjáradékot szavaztak meg számára.
Gyűjteményes kiállítása 1908-ban és 1934-ben Hódmezővásárhelyt, 1911-ben a Művészházban, 1907-ben Budapesten az Ernst Múzeumban, 1918-ban a Képírók és Képfaragók Egyesületében, 1923-ban az Alkotás-Művészházban volt, emlékkiállítását 1961-ben a Magyar Nemzeti Galéria és a Tornyai János Múzeum rendezte meg. Életművének nagy részét a hódmezővásárhelyi múzeumra hagyta, amely 1951 óta a nevét viseli, csakúgy, mint a Vásárhelyi Őszi Tárlatok nagydíja, a Tornyai-plakett.
(Tasnádi Attila – www.artportal.hu)
Kiállítások, művek közgyűjteményekben

 

 

KOSZTA JÓZSEF

Kossuth-díjas festő
(Brassó, 1861. március 27. – Budapest, 1949. július 29.)

1885-1888: Mintarajziskola; 1891-től müncheni Akadémia, mesterei: Hackl, Höcker és Diez. 1896-tól a Benczúr Mesteriskola hallgatója, Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa volt. 1897: Műbarátok ösztöndíja; 1900: Mention honorable, Párizsi Világkiállítás; 1917: Wolfner-díj; 1929: Barcelonai Világkiállítás arany- és bronzérme; 1935: Állami kis aranyérem; 1948: Kossuth-díj. 1902-ben és 1903-ban Nagybányán dolgozott, bár inkább Felsőbányán tartózkodott, távol a többi művésztől. Ezután Párizsban, Rómában és Hollandiában tett tanulmányutat, szintén távol tartva magát a művészek és magyar ösztöndíjasok társaságától. Hazatérve rövid ideig Szolnokon dolgozott, majd hamarosan egy Szentes melletti tanyán telepedett le, s ott élt három évtizedig. Első hazai nyilvános szereplésével, a Hazatérés c. festménnyel a Műcsarnok 1897. évi Téli Tárlatán már fölhívta magára a figyelmet, elnyervén a Műbarátok ösztöndíját. A kép finom naturalizmusa, a vékony festékkezelés müncheni hatást, s az ott érvényesülő Bastien-Lepage hatást mutatja. Nagybányára utazva már kész volt az ottani szellem befogadására, bár azonnal saját, egyéni látásmódja szerint alakította. Igen fontos volt számára a kontraszt, az erőteljes tónuskülönbség, a fény és árnyék hangsúlyos kiemelése. A plein air fényjátéka mellett megőrizte a lokálszíneket; s kifejezésmódjában nem elbeszélő, hanem állító, megjelenítő, drámai volt. Nagybányán legtöbbet Ferenczytől tanult. Csigabiga c. képe nyilvánvalóan Ferenczy Madárdalának hatását mutatja, s Nagybánya hatása olvasható le Domboldalon c. munkájáról. Leginkább Nagybányát tükröző képe, a Háromkirályok már Rómában készült. A kép korszakhatározó festészetében. A színek erőteljessége, a fény-árnyék kontrasztja, a kompozíció és a tájszerkezet teljesen érett. Lényegében ezt használta az utolsó képekig. Szentesen még egy új elemet épített tájaiba. Ott kezdődött a "sötét ég" korszaka. Fölfedezte, hogy a sötét háttérből előizzó világos foltok mennyire drámaivá teszik a látványt, s kiemelik a motívumot.
A Kukoricatörők nagyszámú változatán tanulmányozható a figurák, az előtér vagy éppen a háttér, a háttérben lévő meszelt házak dramaturgiai kiemelése. A 20-as évektől festői felfogása már nem változott, s tematikája is néhány motívumra szorítkozott: portrék, virágcsendéletek, mezei munka. Variációkban viszont igen gazdag, a szinte azonos kompozícióval festett újabb kép egész más élményt ad.
Mesterei: Hackl, Höcker, Diez.
(Pogány Gábor – www.artportal.hu)
Kiállítások, művek közgyűjteményekben

 

RUDNAY GYULA

Kossuth-díjas festő, grafikus
(Pelsőc, 1878. január 9. – Budapest, 1957. január 4.)

1894: budapesti Iparművészeti Iskola; 1895-1902 között Hollósy Simonnál tanult Münchenben, közben nyaranta Nagybányán festett. 1902-ben Rómában, 1903-ban Párizsban tanult egy-egy évet. 1910-ig Hódmezővásárhelyen élt, szoros barátságot kötött az ott élő Endre Bélával, Pásztor Jánossal és Tornyai Jánossal. 1922-1952 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1947-ben Baján Népi Festőakadémiát szervezett. 1948: Pro Arte-díj; 1949: Kossuth-díj; 1953: Kiváló művész. Számos nemzetközi kiállítás kitüntetettje. Festészetének három forrása: a magyar nemzeti romantika, Munkácsy realizmusa és a nagybányai iskola. Hódmezővásárhelyi tartózkodása idején széles horizontú alföldi tájakat festett. Endre Bélával és Tornyai Jánossal egy jellegzetesen alföldi festői stílus kidolgozásán munkálkodtak. Második önálló kiállításán már kiforrott, egyéni stílusával jelentkezett, erőteljes, kontrasztos kolorittal, a fény-árnyék hatások erős hangsúlyozásával (Krumplihámozó, 1912; Pihenő hegedűs, 1913). Az első világháború alatt drámaian realista képsorozatot festett Losoncon a galíciai menekültekről (Menekülő asszony, 1917). A 20-as, 30-as években festészetében újból előtérbe került a magyar történelmi témavilág (A pusztaszeri országgyűlés, gobelinterv, 1926; Kuruc lovasok, 1928). 1919-től a Somogy megyei Bábony faluban számos tájképet készített.
1922-től foglalkozott rézkarccal, melyek témája többnyire táj vagy történelmi jelenet; számos lapját akvarellel, kézzel kiszínezte. Sok kitűnő, bensőséges, oldottan lírai portrét is festett. 1945 után lényegében korábbi stílusában dolgozott; posztnagybányai realizmusa megfelelt az 1949 utáni elvárásoknak, bár kifejezett szocreál tematikájú képet nem festett. Csoportos kiállításon többek között Velencében, Genovában, Milánóban, Rómában, Bécsben, Barcelonában és az USA-ban vett részt.
Mestere: Hollósy Simon.
(Pogány Gábor – www.artportal.hu)
Kiállítások, művek közgyűjteményekben

 

 

Parasztmesék nagyoknak

Játsszák: Dézsi Éva Darinka, Erdélyi Andrea, Kovács Márton, Végh Tibor
Rendező: Silló Sándor

Négy fiatal színész egykori rendezőtanáruk segítségével összefogott, hogy valami mulattató előadást hozzon létre.
Alapanyagnak olyan erotikus parasztmeséket választottak, amelyek nem csak elmesélésre, de eljátszásra is alkalmasak. Az így létrejött előadás olyan, mint egy átlagos kabaré, ha a népmesék vaskos, de naiv humora nem ragyogna minden történet mélyén. Közvetlen, a nézőket megszólító játék ez. Ez a színház viszont hazai ízekkel dolgozik, és szoros rokonságot tart a vásári komédiával.

 

Ízelítőül egy „villámtréfa”:
„Volt egyszer egy leány, szolgált Kolozsvárt. S mezítláb volt. Késő ősz volt, hideg volt már, de olyan jól megtermett, izmos leány volt, hogy nem volt elcsüggedve. Egy katona utána szólt:
-    Nagyleány, nem fázik a lába?
-    Nem biza, me tűz van a lábam közt.
-    Jaj, hallja, nem sütné meg a kolbászomat?
-    Nem biza, me félek, hogy belécsepeg a zsírja.”

Csak 18 éven felülieknek!

 

A zenekar 2010-ben alakult Nyíregyházán. 2011-ben a Talentométer elnevezésű országos tehetségkutató versenyen a jazz kategória döntőse volt (az ország legjobb 8 fiatal jazz zenekarába választotta a szakmai zsűri). A zenekar populáris jazz-t játszik, a zenei klubokban rendre nagy sikerrel koncertezik szerte az országban. 2011-ben megjelent a zenekar Séta című lemeze, melyet az idén új korong követ majd. A VIDOR Fesztiválon Kaland című koncertprogramjukat mutatják be.

 

 

 

 

Az idén is nagy lelkesedéssel készülünk a VIDOR Fesztivál ész/őszbontó kavalkádjára. Úgy gondoljuk, hogy a street-art kategóriában indulunk felesben, amennyiben a város biztosítja a street, mi megpróbáljuk rátenni az Art.
Artista csapatunk elsőosztályú hazai alapanyagokból készült.

Összetevők:
DuoTrixx (Mályki és Csaba diabolo, dobozos sör és táncdalszöveg bemutató) – 165 g,
Debora (akrobatikus mosoly) – 1,1 g,
Gabika (kicsi a bors, de kézen áll) – 70 g,
Csocsó bohóc legújabb (meglepő, de bohóc) műsora – 97g,
Pistabácsi (zsonglőr és kalevala koreográfus) – 68 g,
Végül, de nem utolsó sorban meglepetés sztárvendégek, mint Zorro, ElviszPreszli és Csák Norisz!
C-vitamin és ásványi anyag tartalma napi 3x1 műsor fogyasztása mellet fedezi a teljes család humor és kultúraigényét.
Fogyasztható: augusztus 25-től 31-ig.

 

 

Beszéljenek a képek

 

 

 

 

 

Stubnya Béla és társulata már több éve a VIDOR Fesztivál utcai frontján „teljesít szolgálatot". Megjelennek a sétálók között és színesítik a VIDOR-os forgatagot. Pantomim és utcaszínházi elemekkel szórakoztatják a belvárosban sétálókat.
 

A hazai karikatúraművészet legjobbjai minden évben részt vesznek a fesztiválon, s a közönség napról napra találkozhat legújabb műveikkel.
A fesztiválon részt vevő karikaturisták:

MARABU
Született 1962-ben.
Karikatúrákat rajzol 1988 óta, hivatásszerűen 1990-től.
Műfajai: politikai-közéleti karikatúra, blődli, paródia, komix, meg ami éppen az eszébe jut.
Jelenleg rendszeres megjelenési helyei: Népszabadság, HVG, Hócipő, Kretén magazin, valamint szomba­tonként az Inform Média lapok, köztük a Kelet-Magyarországgal.
Önálló karikatúraalbumai: Marabu album (1997.), Sexy-Pixy (2000.)

 

Tónió

1960-ban Mohácson még Tóth Antalként láttam meg a napvilágot, a mai "Tónió"-hoz hosszú út vezetett. Rajzkészségemet édesapámtól örö­köl­tem, aki képzőművészetet tanult, de pályafutása nem teljesedett ki.
Az Építőipari Szakközépiskolát végeztem el Pécsett, de hogy a képzőművészet érdekel, csak 20 évesen fedeztem fel. Kezdetben önképzőkörbe jártam és nyelveket tanultam, áruházi dekorációban dol­goztam, majd kirakatrendező iskolába jártam.
1987-ben felvételiztem az Iparművészeti Főiskolára, diplomámat 1991-ben grafika és formatervezés szakon szereztem meg. A főiskolán évfolyamtársaimról gyors, vázlatszerű rajzokat (krokikat) készítettem. Ekkor éreztem rá a portrékarikatúra-rajzolás ízére, később fényképekről a politikusok is sorra kerültek.
Tanulmányaimat avval finanszíroztam, hogy nyaranta az utcán portrékat rajzoltam. A Vörösmarty téren fedezett fel a "Ludas Matyi" számára az újság akkori főszerkesztője. Még ebben az évben a lap karikaturistáival együtt közös kiállításunk volt Bécsben.
Az első "Ludas" címlap után (ami Antall Józsefről készült) kértek fel az "Uborka" című tévéműsor figuráinak tervezésére.

Zsoldos Péter
Nem valós személy, többnyire képre­gé­nyekben dekadens antihős­ként jelenik meg, de észlelték már a politika irreális világában is.
Itt főleg karikatúrák alatti szignóként, aminek következtében felelős és komoly emberek (szerkesztők és főszerkesztők) sőt egész lapok omlottak és nem csak idegileg össze.
Nagyon veszélyes, ha megijed, maró gúnyt locsol környezetére.
Ha mindenáron etetni akarja, gumikesztyű használata kötelező.
Ha tovább kíván rémüldözni, nézze meg a www.karikaturista.hu-t.
Érzékeny lelkűek a portrékarikatúrákat csak plasztikai sebészük, pszichológusuk felügyelete mellett tekinthetik meg.

 

Rák Béla

A karikatúra műfajban az első rajzom 1963-ban jelent meg. Ezen felbáto­rodva a továbbiakban már a Fülesben publikáltam, ahol később szerkesztő­ként dolgoztam.
Több hazai és nemzetközi kiállításon vettem részt, a közelmúltban Zágrábban Speciális díjat kaptam, itthon pedig a hévízi polgármester­találkozó karikatúra kiállításán rajzom első helyezést ért el.
Újságíró vagyok, a MUOSZ, és a Magyar Képzőművészeti Alap tagja.
Jelenleg karikatúráimat kereszt­rejtvé­nye­imbe ágyazva készítem, merthogy rejtvényszerkesztéssel is foglalkozom.
Fiammal, Rák Béla jr-ral közösen gitárzenekarban játszom, ahol dzsesszes, latinos virtuóz gitárjátékon alapuló zenét adunk elő (Django Reinhardt, Paco de Lucia, Benson stb.).

Fejérvári Zsolt
Festőművész, 1971 Budapest
1984-1989 Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Budapest
1991-1997 Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
1997 Diploma, MKE Festő tanszék, Mester: Károlyi Zsigmond
A kortárs festészet kicsi és csendes szcenéje mellett mindig felüdülést jelentettek számomra a grafika populáris ágai – a karikatúra-, képregényrajzolás –, az élő adásokban, rendezvényeken végzett szórakoztató munka, a közvetlen kapcsolat a nagyközönséggel.

 

Joe - Békési József

Békési "Joe" József, budapesti karikaturista, ki innovációs munkáival nemzetközi hírnevet szerzett. 1946-ban született. Tanulmányait 1964-ben fejezte be mint szobrász. Dolgozott mint épületrestaurátor, filmgyári szob­rász, dekoratőr és reklámszervező. A nyolcvanas évek végén kezdett karikatúrákat készíteni. Később az egykor híres, de azóta már megszűnt hetilapnak, a "Ludas Matyi"-nak a munkatársa lett. Joe több országban is rajzolt karikatúrákat és portrékat, így többek között Csehországban, Ausztriában, Angliában, Skóciában, USA-ban, Németországban, Japánban. Napjainkban szabadúszó karikaturista és a WittyWorld magyar szerkesztője.

 

AZ ÖRDÖGFIÓKA ÉS A TÜNDÉR gyerekkoncert
A két kiváló énekesnő, a pop dalairól ismert Malek Andrea és az autentikus népzenész Korpás Éva közös világzenei gyerekműsorában mai magyar költők (Lackfi János, Nemes Nagy Ágnes, Bella István, Varró Dániel, Kovács András Ferenc, Eörsi István, Ranschburg Jenő) gyermekversei szólalnak meg. A műsorban Lakatos Róbert, a népzenét és komolyzenét egyaránt magas színvonalon művelő brácsaművész és három sokoldalú jazz-zenész – Dajka Krisztián, Frey György és Kovács Tamás – alkotja a kíséretet.

Korpás Éva életrajz - diszkográfia

 

 

CsoCsó immár 18 éve azon munkálkodik, hogy mosolyt csaljon közönsége arcára. Eszköztára széles skálán mozog, már-már kimeríthetetlen. Műsorában megtalálhatók a klasszikus és modern bohóctréfák, zsonglőrködés, késdobálás… Egyszerűen a cirkuszművészet minden válfajának paródiája. Sikerének titka minden produkció aktualizálása. A program gyermekek, felnőttek, családok számára kínál interaktív kikapcsolódási lehetőséget.

 

Zenekarunk célja a dunántúli tamburahagyományok ápolása és bemutatása, de szívesen szólaltatunk meg a műzenei darabok is, hiszen a régi mulatságokban a népdalok mellett népies műdalok is elhangoztak, melyek bonyolultabb kíséretének ellátására a tamburabrácsa különösen alkalmasnak bizonyult. A tamburák mellett műsorunkban vendéghangszerként a tárogató is gyakran megszólal.

 

A Vikár Sándor Zeneiskola Vikár Fúvószenekara 2002 tavaszán alakult. Az együttest a nyugdíjas Gyurcsány Tibor, a friss diplomás, agilis Nagy Dáviddal karöltve vezeti.
Az évek alatt felléptek Nyíregyháza város különböző rendezvényein, folyamatos vendégei a Berettyóújfaluban megrendezésre kerülő Regionális Fúvószenekari Fesztiválnak, ezen kívül rendszeres szereplői a zeneiskolában rendkívüli népszerűségnek örvendő Kakaó-bérletsorozatnak. Két külföldi város meghívásának is eleget tettek, bemutatkoztak a csehországi Vítkovban valamint a lengyelországi Rzeszówban.
A zenekar folyamatosan bővülő repertoárjában latin és könnyűzenei dallamok, örökzöld világslágerek szerepelnek.

 

Az intézmény legtehetségesebb furulyás növendékeiből alakult ez a lelkes csapat. Szívesen adnak különböző eseményeken fogadózenét, illetve tartalmas repertoárjukkal gyakran színesítik a különféle iskolai és városi rendezvényeket. Folyamatos résztvevői az országos versenyeknek, melyeken kiemelkedő eredményeket érnek el.

A Vörös Postakocsi folyóirat és a Móricz Zsigmond Színház bemutatja
Irodalmi klasszikusok tömörítve (első felvonás)

A paródiaest jeleneteinek szerzői:
Borbély Szilárd, Csabai László, Onder Csaba
Közreműködnek: A Móricz Zsigmond Színház színművészei

Az elmúlt évek hagyományait folytatva A Vörös Postakocsi folyóirat szerzői most arra vállalkoznak, hogy paródiaestjükön rövid jelenetekben forgassák ki az irodalom néhány klasszikus művét és szerzőjét…
A szerzők számára egyedül a dramaturgiai és tematikus keret volt szabott: írjanak négy hangra, egy utazás valamely mozzanatához kapcsolódóan jelenetet, műfaji kötöttség nélkül – komikusan parafrazálva, szatirikusan dramatizálva, abszurd módon rövidítve, kibontva, átírva, továbbírva valamely klasszikus magyar vagy nem magyar mű egészét, ismert vagy éppen eleddig ismeretlen részletét…
A paródiaesten az olvasószínház keretei között három jelenetet láthatnak a nézők, a Móricz Zsigmond Színház színművészeinek előadásában, a szerzők értő vagy éppen félrevezető közre­működésével…

Borbély Szilárd
1964, Fehérgyarmat. József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, író, drámaíró, A Vörös Postakocsi folyóirat szépirodalmi szerkesztője. Legutóbbi kötetei: A Testhez. Ódák, legendák. (Kalligram Kiadó, 2010.); Hungarikum-e a líra? – esszék, kritikák (Parnasszus Kiadó, 2012.)

Csabai László
1969, Nyíregyháza. Író, költő. A Vörös Postakocsi díjazottja (2010), a folyóirat munkatársa. Legutóbbi kötete: Szindbád, a detektív (Magvető Kiadó, 2010). Új regénye Szindbád Szibériában címmel megjelenés előtt áll a Magvető Kiadónál.

 

 

 

 

 

Onder Csaba
1970, Kisvárda. Irodalomtörténész, kritikus, A Vörös Postakocsi folyóirat alapító főszerkesztője. Legutóbbi munkái: Illetlen megjegyzések. Tanulmányok és esszék. (Ráció Kiadó, 2009.); Tirpákia Tündérkert. Zenés komédia bűnüggyel. (Móricz Zsigmond Színház, 2011/2012-es évad, társszerző).
 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vendég: BARTIS ATTILA
József Attila-díjas író, fotográfus. 1968-ban született Marosvásárhelyen Bartis Ferenc költő fiaként. Szüleivel 1984-ben költözött Magyarországra. A 90-es években lett ismert író, ekkor jelent meg 1995-ben A séta c. regénye majd 1998-ban A kéklő pára c. novelláskötete, de legnagyobb sikerét a 2001-ben megjelent A nyugalom c. regényével érte el. Két film is készült belőle, valamint az Anyám, Kleopátra című dráma, mely a Nemzeti Színház első kortárs premierje volt. Azóta tárcanovellái, fotográfiái valamint Kemény Istvánnal közös beszélgetőkönyve is megjelent. Művei számos nyelven olvashatóak.

 

 

 

17:00 - DUO IN CLASSICO - Új szökőkút

A Duo in Classico zenekar 2009-ben alakult. Hallhattuk már őket a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház zenés darabjaiban, de esküvőkön, kulturális eseményeken valamint számos városi rendezvényen is felléptek már. Előadásukban két klasszikus hangszeren, zongorán és hegedűn szólalnak meg a komolyzene ismertebb dallamai, könnyűzenei slágerek, operettrészletek, örökzöldek. Mindezek könnyed ritmusban, egyedi és sajátos stílusban, mely különleges élményt nyújt mind a komolyzene, mind a könnyedebb műfajok kedvelőinek.

 

 

 

Csapatunk sátoraljaújhelyi fiatalokból alakult meg, már több évtizedes múlttal rendelkezünk. Elsősorban a versenysport a fő profilunk, de természetesen ez sportbemutatókkal és show műsorokkal is párosul. Gyereknapokon, városi rendezvényeken, iskoláknak, intézményeknek, cégeknek szervezett eseményeken léptünk már fel. Amit kiemelnék, az a Wella haj show, a VIDOR Fesztivál, és egy három hónapos dubaji nyári fesztivál, amin részt vettünk. Az elmúlt évben számos bemutatóval szórakoztattuk a közönséget. Ellátogattunk a sátoraljaújhelyi Fegyházba, ahol az elítélteknek szereztünk néhány örömteli pillanatot. Ez év első felében Szaúd-Arábia több városában tartottunk bemutatót gyerekeknek. A következő hónapokban ismét ellátogatunk Szaúd-Arábiába, valamint meghívást kaptunk Franciaországba is, ahol téli gálaműsorok vendégei leszünk.

A bemutató résztvevői:
Katona Dénes: Többszörös Országos Bajnok, Kiváló ifjúsági sportoló, 2005-ben világbajnok Prágában
Pásztor Gábor: Többszörös Országos Bajnok, Kiváló ifjúsági sportoló, 2000-ben világbajnok Kölnben
Belföldi István: Junior Országos Bajnok
Kaposvári Martin: Expert Országos második helyezett

 

 

 

„Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.”
Winston Churchill

Bertold úr házában nem mennek a legjobban a dolgok. A gyermekek egyre többet engednek meg maguknak. Az anyuka folyton elveszti a fonalat, ha egyáltalán megtalálta valaha. A komornyik a kábítószer-függőség mocsarába süllyed. A nagymamát apokaliptikus beszédkényszer kínozza. A háziorvos igényt nyújt be: osztrigára vágyik. A talaj egyre ingoványosabb, a házban uralkodó rend fellazul. Bertold úr zsarnoki eszközökkel próbálja kordában tartani családját, megóvni magukat a külvilág káros hatásaitól. A gyermekek, a vészterhes körülményeket meglovagolva felkelést szítanak a szülői türannisz ellen.
A puccs végbemegy: morál morált követ. A komornyik családtag lesz, az anyuka bébiszitter, a háziorvos bentlakó vendég, a művészgyermek családfő, a munkásgyermek agyhalott. A múló napok osztriga- és kábítószer-mámorában a család kétségbeesetten próbálja kiélvezni kivívott szabadságát; valójában senki nem tudja pontosan, mit miért csinál. A felszín alatt terjed az intrika, dúl pozícióharc, burjánzik az irracionalitás; Montesquieu-t megeszik, az idill pedig elszalad.
Abszurd családtörténet, komikus hanyatlás.

18:00 - BMX AKROBATÁK - Új szökőkút

Csapatunk sátoraljaújhelyi fiatalokból alakult meg, már több évtizedes múlttal rendelkezünk. Elsősorban a versenysport a fő profilunk, de természetesen ez sportbemutatókkal és show műsorokkal is párosul. Gyereknapokon, városi rendezvényeken, iskoláknak, intézményeknek, cégeknek szervezett eseményeken léptünk már fel. Amit kiemelnék, az a Wella haj show, a VIDOR Fesztivál, és egy három hónapos dubaji nyári fesztivál, amin részt vettünk. Az elmúlt évben számos bemutatóval szórakoztattuk a közönséget. Ellátogattunk a sátoraljaújhelyi Fegyházba, ahol az elítélteknek szereztünk néhány örömteli pillanatot. Ez év első felében Szaúd-Arábia több városában tartottunk bemutatót gyerekeknek. A következő hónapokban ismét ellátogatunk Szaúd-Arábiába, valamint meghívást kaptunk Franciaországba is, ahol téli gálaműsorok vendégei leszünk.

Zenekarunk célja a dunántúli tamburahagyományok ápolása és bemutatása, de szívesen szólaltatunk meg a műzenei darabok is, hiszen a régi mulatságokban a népdalok mellett népies műdalok is elhangoztak, melyek bonyolultabb kíséretének ellátására a tamburabrácsa különösen alkalmasnak bizonyult. A tamburák mellett műsorunkban vendéghangszerként a tárogató is gyakran megszólal.